Több, mint 7 éve működik a Thor Gym saját, háromlépcsős rendszere, ami az idő során hazánkban a legnépszerűbb funkcionális edzésrendszerévé nőtte ki magát. Eközben az FMT Level I.-es funkcionális edzőképzése minden korábbinál népszerűbb és keresettebb.

Ezek apropóján beszélgettünk Tanos Bálinttal, aki a rendszer egyik kitalálója, szakmai vezetője és a Thor Academy vezető oktatója egyben. Mindezek mellett pedig hazánk egyik legelismertebb szakembere a funkcionális edzés területén.

– Miképpen értékeled az elmúlt 7,5 évet a Thor fejlődésében?

Minden szempontból összehasonlíthatatlanul előrébb járunk, mint a kezdetekben. Ami nyilvánvaló, hogy egy teremből lett tíz, és egy edzőből lett hozzávetőleg huszonöt. Emellett nagyon sokat fejlődött a működési rendszerünk, a szerkezeti felépítésünk is. És persze szakmailag is nagyon sokat haladtunk előre. Számtalan módszer került be a rendszerbe, és valamennyi ki is került belőle, a kollégák szakmai tapasztalata pedig összeadódik, és szinte szó szerint napról napra csiszolja az edzői szemléleltünket. Noha úgy vélem, hogy nagyon jó alapokkal indultunk, szinte minden területen nagyon sokat léptünk előre a folyamatos tanulásnak, és a gyakorlati tapasztalatoknak köszönhetően.

Az alapvető elképzelések megmaradtak, a fő irányvonalak stabilak. A sérülések kockázatának csökkentése és a teljesítmény javítása (ebben a sorrendben) a kezdetektől a fő vezérfonalunk, és az alapvető emberi mozgásokra, illetve a periodizációra épülő edzésfelépítés sem módosult. Ezeken belül azonban rengeteget finomítottunk. A változtatások minden területet érintettek: finomodtak a felmérési módszereink és jelentősen bővült a korrekciós repertoárunk. A bemelegítésben számtalan újítással kísérleteztünk az évek folyamán, és mostanra kikristályosodni látszanak a leghatékonyabb és biztonságosabb módszerek. Az edzésekben sokkal nagyobb figyelmet fordítunk a robbanékonyságra, mint korábban, jelentősen bővült az eszközparkunk a kardiovaszkuláris edzéskre, és nagyon sokat tanultunk a csoporton belüli képességek szerinti differenciálásról is. Az edzéstervezésben folyamatosan követjük a minőségi szakirodalmat, és persze monitorozzuk, elemezzük az eredményeket, így egyre világosabbá válnak azok a sarokpontok, amikkel a hosszú távú fejlődést biztosítani lehet.

Az edzőképzésünk a kezdetektől kettős célt szolgált: a szakmai tudásunk megosztása mellett ez volt és máig is ez a belépési pont az edzői közösségünkbe. Az első időszakban teljesen egyértelműen utóbbi, az edzői állás vonzotta a több hallgatót, azonban az évek folyamán ez az arány eltolódott azok javára, akik a tudás kedvéért érkeztek hozzánk. Az FMT jellegzetessége, hogy soha nem pontosan azonos, hiszen olyan nem fordulhat elő, hogy fél év alatt semmi olyat nem tanulok, amit elég fontosnak találok ahhoz, hogy megosszam a képzésen. Ezért, éppen úgy, ahogy maga a Thor edzésrendszere, az edzőképzés is dinamikusan fejlődik, és követi a legfrissebb felfedezéseinket, felismeréseinket.

A sporttudomány elképesztő sebességgel fejlődik, nem teljesen függetlenül a technológiai fejlődéstől, és persze a tudáshoz való hozzáférés demokratizálódásától. Számtalan apró részkérdésre egyre világosabb és pontosabb válaszokat kapunk, és ezek közül rengeteget lehet közvetlenül beépíteni az edzésekbe. A technológiai fejlődés és a vizsgálati módszerek fejlődése lehetővé teszi, hogy egyre pontosabban mérjük fel a sportolók pillanatnyi készenléti állapotát, és akár edzés közben is pontosan adjusztáljuk a terhelést pl. az eszközsebesség mérésével. Emellett remélhetőleg az edzők között egyre többen vállalkoznak jól megtervezett kísérletek kivitelezésére, és a sporttudományban végül bekövetkezik a „labor” és az edzőterem összeolvadása, aminek következtében valós edzéskörülmények között tudunk érdemi válaszokat kapni a különböző sporttudományos kérdésekre.

Feltételezem, hogy a rendszerünk továbbra is dinamikusan fejlődik a következő évek folyamán. Mivel az edzői közösségünkben egyre több részterületnek lesznek kiváló szakértői, a kollektív tudásszintünk remélhetőleg továbbra is folymatosan emelkedni fog. Nagy valószínűséggel nem lesznek óriási, hirtelen változások, hanem az egyes részleteket fogjuk továbbra is finomítani az alapelvek szem előtt tartása mellett. Emellett fontosnak tartom, hogy lépést tartsunk a technikai fejlődéssel, és elérhetővé tegyük azokat a technikai újdonságokat, amelyek jelentős fejlődést hozhatnak a sportolóink teljesítményébe.

Meggyőződésem, hogy az „átlagember” számára a rekreációs sportolókra optimalizált funkcionális edzés a végső sportág. Ennek egyszerű oka az, hogy a hagyományos sportok egyszerűen nem arra lettek kitalálva, hogy az általános egészségi állapot javítása mellett fokozzák a teljesítményt. Számunkra azonban nem léteznek olyan kötöttségek, amelyek olyasmire kényszeríthetnék a sportolót, amire ő nem alkalmas, vagy a szükséges és inherens kockázatnál többet jelent számára. A funkcionális edzés megfelelően skálázható és formálható lényegében mindenki igényeihez, és kiegyensúlyozott fejlődést tud biztosítani minden releváns képességben a hosszabb, egészségesebb és aktívabb élethez, kikerülve az értelmetlen versenyfutást a kvázi-azonnali sikerek érdekében, ami a hobbisták legnagyobb ellensége.

A funkcionális edzés nem más, mint az erőnléti edzésnek egy nagyon átgondolt, és stabil alapokon nyugvó szemlélete. Abban ma már nem nagyon van vita, hogy a szó szoros értelmében minden sportolónak szüksége van erőnléti edzésre – igen, a sakkozóknak is.  A funkcionális anatómia, és a biomechanika (és még egy szinttel mélyebben, maga a mechanika), illetve az emberi test fiziológiája nagy mértékben determinálja azt, hogy mitől fejlődik és mitől sérül meg a sportoló. A célunk az, hogy a fentiek figyelembevételével maximálisan rászabjuk a sportolóra az erőnléti edzést és a lehető legtöbbet segítsük neki a sportági célok elérésében, nem összekeverve azonban a szerepünket a sportági edzőjével.

Igen, immár  elmondhatom, hogy az elmúlt hét év munkája végre testet ölt majd egy könyvben. Nem lőném le a poént, de bízom benne, hogy sok érdekességet és hasznos tapasztalatot sikerült összegyűjteni, amivel gyarapíthatjuk minden érdeklődő tudástárát.